AZ EGYESÜLET SZERVEI
1. Az egyesület szervei:
A KÖZGYŰLÉS
2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása és módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviseló'k megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni
helyzetéró1 szóló jelentésének - elfogadása;
j) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető
tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját
tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviseló'k elleni kártérítési
igények érvényesítéséró1 való döntés;
i) a felügyelóöizottság tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról;
j) az elnökségi határozatok elleni fellebbezések elbírálásáról;
k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe
utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,
elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli
igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes
küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés
azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az
ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag
hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét
és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan
részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat
kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés
határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra
történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a
megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot
legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétó1 vagy közzétételétó1 számított 3 napon belül a tagok és
az egyesület szervei az elnökségtó1 a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés
indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az
elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését,
továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak
meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemró1 nem dönt, vagy a kérelmet
elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát
megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a
szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat,
ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem
szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések
megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot
adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséró1 dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő
szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál
vizsgálni kell. A közgyűlés döntéseit az ülésen a jelenlévő tagok szavazatainak többségével,
nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra szavazásra kell
bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni;
8. A 7. ponttól eltérően a közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt:
a) az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról, melyeket külön-
külön szavazólapon kell szerepeltetni;
b) bármely kérdésben a tagok 20%-ának indítványára;
9. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet,
vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.
A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt
szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzó'/cönyvvezető és egy
jelenlévő jegyzó1cönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős
szavazatszámláló bizottságot.
10. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a
tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi -
képviselóJe nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú
szavazat illeti meg - a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés
levezető elnöke és a jegyzó'/cönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésró1 jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyú1és levezető elnökének, a jegyzó'/cönyvvezetőnek, a jegyzó'/cönyv
hitelesítóJének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a
szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzókönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá és egy, erre
megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
11. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok
többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerzffdést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12. A közgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában -
egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának
módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyú1és háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az
egyesület megszűnéséró1 szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező
tagokháromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő
ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti
időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
13. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is
közli, a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejú1eg.